Juhász Anikó:Mozdulatok
Közösségi könyvjelzők
Nyitott verébszájjal az estére vár a szürkület, s apró leveleit az ősz, fészeknek, mellé dobálja. Lombjáról élesen leválik a tölgy - s mint ki nyakszirtből hirtelen visszanéz - különvált törzsére vetkezik. Feljebb csúszik az ég kicsit, s tereknek kitakart szélein sárga virágú csillagokat úsztat. Az ember megáll a földnek közepén, dobbant, s csákányát feszíti a rátörő holdnak. Napraforgók inganak az ütés peremén, s egy váratlan mozdulattal leejti magát az ég is.